2013. október 3., csütörtök

Miss Makulátlan 2013 - 21. rész

Szép estét drágáim! :) Meghoztam a Miss Makulátlan új fejezetét. Nem vagyok megelégedve, igazából ez egy töltelék rész lett, de ígérem, a következő izgalmasabb lesz. 

Hétvégén lehet, hogy már olvashatjátok is az I'LL BE YOUR TEACHER rövid kis prológusát, és a tartalmát is. Gondolom ti is tudni szeretnétek végre, miről is fog szólni az egész történet. :)

Váó, kivételesen nem locsogtam órákat, azt hiszem fejlődök. Most búcsúzom, legyetek jók!  
Ölellek benneteket, Ket
~21. rész~
- Köszi, hogy eljöttél.
- Ez csak természetes – lépett be a konyhába Tom egy hatalmas, színes dobozzal a kezében – Hoztam ajándékot is. Hova tehetem?
- Tedd csak le a nappaliban.
- Ray merre van? – kérdezte néhány perccel később, mikor leült a konyhaasztalhoz.
- Adrienne elvitte a játszótérre. Háromra érnek vissza, addigra a többi vendég is itt lesz – magyarázta a lány, miközben Ray tortáján végezte az utolsó simításokat.
- Mi van a lakásukkal, vissza tudtak már költözni?
- Még nem. Egy héttel a tűz után is fojtogató füstszag terjeng az egész épületben. Azt hiszem, jövő héten valamikor mehetnek vissza.
- Értem...
Azután a bizonyos kórházi este óta Bill nem kereste a lányt. Igaz, hogy Cathy kérte meg rá, hogy hagyja őket, ne zavarja meg eddigi életüket, mégis. Valahol nagyon-nagyon mélyen, valahol legbelül, titkon reménykedett benne, hogy Bill keresni fogja, hogy kíváncsi a fiára.
Régen, az első vacsorájuk alkalmával mesélt róla, hogy mennyire szeretne gyereket. Most, hogy kiderült, van egy fia nem tesz semmit? Mi van, ha nem a megfelelő nőtől van gyereke? Lehet, ha Mandy szült volna neki, máshogy állt volna a dolgokhoz...
– Bill teljesen maga alatt van – Cathyt gondolataiból Tom mély hangja riasztotta fel. Nem! Nem akar Billről hallani! Semmit! – Nem ismere...
- És kész! – szólt közbe terelésképp a lány és letette Tom elé az elkészült tortát –Tökéletes! – igazította meg rajta a négy kék színű gyertyát.
- Figyelj Cathy. Akármennyire próbálod terelni a dolgot, beszélned kell Billel.
- Nincs mit mondanom neki – váltott komoly hangra a lány és határozottan Tom szemébe nézett – A kórházban már beszéltünk. Részemről lezártnak tekintem a dolgot.
- Mi van veled? Miért vagy ennyire elutasító?
- Tom, ha nem tűnt volna fel, Billnek menyasszonya van!
- És? Mandyt nem szereti. Téged szeret és ezt Te is tudod – hadart Tom felháborodott hangon.
- Ugyan már! – nevetett fel keserűen Cathy - Négy évig nem keresett, miből kéne tudom, hogy szeret?
- Basszus! Szeret! Higgy nekem – tette hozzá már sokkal nyugodtabb hangon az ex rasztás.
A lány nem reagált semmit. Annyira tanácstalan volt. Szerette Billt, örökre szeretni fogja, mégsem tudta mit csináljon. Ha a szívére hallgatna, most azonnal elmenne, megkeresné és könyörögne, hogy maradjon vele. Legyenek együtt, hármasban egy boldog család. Szíve szerint ezt tette volna, de nem ment, maradt. Az ésszerű dolgok kivételesen felülbírálták a szív akaratát.
- Boldog vagyok nélküle is – suttogta Cathy néhány perccel később. Torkát a sírás fojtogatta, szemeit könnyek égették.
- Elhiszem, hogy az vagy. Egy ilyen kissráccal én is az lennék – nyúlt Tom a lány keze után és bátorítóan megszorította – De az életed Billel lenne teljes, és az övé is veletek.
- Nem tudom, mit gondoljak – rántotta meg szinte alig láthatóan a vállát Cathy – Ha tényleg szeretett volna, akkor megkeresett volna, nem felejtett volna el négy évre. Mi lett volna, ha teljesen véletlenül nem találkozunk?
- De találkoztatok! Ennek így kellett lennie! Nézd – vett egy nagy levegőt Tom és folytatta - mindkettőtöknek szüksége volt erre a néhány évre. Volt időtök végig gondolni az életeteket, és az egymás iránt érzett dolgaitokat.
- Szóval a gondolkodás után arra jutott, hogy elvesz egy másik nőt, ahelyett, hogy megkeresne. Ez igazán bíztató...
- Cathy, kérlek.
- Nem Tom, én kérlek – szakította félbe a lány Tom mondatát, a beszélgetésük során már másodszorra – Hagyjuk ezt a témát. Ez a nap Rayről szól, csak róla és senki másról. Azt akarom, hogy tökéletes születésnapja legyen.
- Az lesz – fújta ki lemondóan a levegőt Tom. Tudta, hogy jelen helyzetben feleslegesen jártatná tovább a száját, süket fülekre találna mondandója.


- Tom, le ne vedd a szemed a sütőről! – utasította a lány Tomot, aki az ajtóhoz sietett, majd kitárta.
- Sziasztok, gyertek be, Ray hamarosan hazaér – engedte be az újonnan érkező vendéget, majd visszasietett a konyhába.
- Ugye nem égtek meg?
- Szénné égtek – mondta Tom epésen és arrébb állt, hogy Cathy ki tudja venni az utolsó tepsi sajtos pogácsát.
- Nagyon jó illata van – nyugtázta elismerően a lány és átrakta egy tálba őket.
- Cathy, hangulatos kis bulit hoztál össze, gratulálok – jelent meg a konyhaajtóban Helene, Ray egy ovis társának édesanyja.
- Köszönöm, bár nem egyedül az én érdemem – mosolygott kedvesen Tom felé a lány, akinek kicsit lassan esett le a célzás.
- Én csak lufikat fújtam – vont vállat kissé zavartan Tom és lassan kioldalazott a konyhából, magára hagyva a két nőt.
Helene igazán értett a gyerekekhez. Volt is alkalma hat csemetéjén gyakorolni. Cathy az óvodai beíratás napján találkozott a negyvenes nővel, azóta baráti a viszonyuk.
- Nagyon szimpatikus – bökött Tom után Helene, egy kedves mosollyal az arcán.
- Nagyon jó barátom, bármikor számíthatok rá.
- Csak egy barát? – kérdezte kissé tétován a nő.
- Igen, csak egy barát. Sose volt több és nem is lesz.
- Még mindig Ray apját szereted, igaz?
- Amíg élek szeretni fogom.
- Cathy – kukucskált be a konyhába Tom, bocsánatkérő szemekkel – Most parkoltak le a ház előtt. Pár perc és itt vannak.
- Igazán? Nagyszerű! – lelkendezett a lány és felkapott egy tál pogácsát – Megkérhetlek Helene, hogy hozd azt a másik tálat is?
- Persze – válaszolt kedvesen a nő és a nappali asztalára lerakták a két pogácsakupacot.
Ray teljesen le volt nyűgözve. Szemei vidám csillogtak, ahogy belépett a lakásba és megpillantotta a sok színes lufit és a feldíszített szobát. Kis barátai egyből lerohanták és játékra invitálták.
A szülők a nappaliban beszélgettek, míg a gyerekek hol a szőnyegen, hol Ray szobájában játszottak.
- Boldog szülinapot szívem – ölelte szorosan magához fiát Cathy, mikor sikerült végre felhívnia magára Ray figyelmét – Örülsz a barátaidnak?
- Igen, nagyoon! – lelkendezett a kisfiú és egy gyors ölelés után elengedte anyja nyakát.
- Tomnak nem is örülsz?
- Szia! – nyújtózkodott Ray Tom felé, mire az kissé lehajolt.
- Hoztam ám neked ajándékot – kapta fel Tom a gyereket.
- Komolyan? – nézett hatalmas gesztenyebarna szemekkel Ray.
- Komolyan. Oda leraktam – mutatott az ajándékkupac mellé Tom.
- Mi az? Mi az?
- Majd ha kibontod, megtudod – válaszolt és letette Rayt, aki néhány pillanattal később már Tom ajándékát bontogatta.
- PlayStation? Egy PlayStation vettél a négy éves fiamnak? – vonta fel kérdőn szemöldökét a lány, ahogy meglátta Ray kezében a nagy dobozt.
- Nem lehet elég korán elkezdeni – nevetett váll rántva Tom.
- Anyuci! Anyuci! Kipróbálhatjuk? – rohant Ray Cathyhez, néhány barátjával együtt, mikor csöngettek.
- Tom majd összeszereli nektek, megnézem ki jött – mondta egy nagy levegővétel után a lány és egy gyors puszit nyomott fia feje búbjára.
- Megyek – kiabált az ajtó felé, majd néhány pillanattal később kitárta maga előtt.
Ereiben megfagyott a vér, szíve kihagyott egy ütemet. Tekintetét magához láncolta egy gesztenyebarna, sötét szempár.
- Hogy kerülsz ide?

20 megjegyzés:

  1. Ilyen befejezeset... Na ezert most haborgok. :D Komolyan, nem hiszem el... Remelem uber gyorsan jon a kovetkezo resz. :$ :) Egyebkent nem hiszem el, hogy Cathy ilyen hajthatatlan. 4kezlab futnek Bill utan. Na persze azok utan, amiket lemuvelt. Valosznuleg en is inkabb az eszemre hallgatnek. :) pusz
    D.
    Ui: koszonom, mar jobban vagyok. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bocsi, nem akartam, hogy nagyon háborogj a befejezés miatt. :D
      Örülök, hogy jobban vagy, a folytatással pedig igyekszem. :)

      Törlés
  2. Ahhhh ez nagyon jó lett..:)
    Nagyon tetszik benne minden..
    És nagyon várom a folytatást..:)
    Am így is jó a folytatás de azt hitrem hogy a kórház után összejönnek, de nem baj...így legalább továb tart..am nagyon ügy vagy...:DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett, és annak is, hogy várod a folytatást! :)
      Még van néhány ötletem, amit megszeretnék írni, mielőtt összejönnek. ;)

      Törlés
  3. Szia!

    Gyilkos vagy. : D Ezt nem hiszem el, ilyen befejezést írni. xd És ki sem tudom kalkulálni, mi lesz a folytatás. xd Awww. Alig várom a folytatást. >..<

    Üdv,
    Dóri. :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Dóri!
      Hahaha. :D Örülök, hogy várod a folytatást, remélem hamar tudom hozni az új részt! :)

      Törlés
  4. elég, ha annyit írok, hogy imádom és a legjobb vagy? vagy fejtsem ki bővebben? :) <3

    VálaszTörlés
  5. ÁH ez a befejezés durva. :) Szupi lett :)
    Hozd a folytatást :) <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, örülök, hogy tetszett! :)
      Hamarosan jön a folytatás. :)

      Törlés
  6. Ahhh! Folytatást, folytatást, folytatást...!!!!!!!!!!!!!!! Nagyon jó lett! :))))))))))))

    VálaszTörlés
  7. Ui.: Jah és..Nem lehet elég korán elkezdeni - by Tom ;) imádtam!!! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Linda, nagyon örülök, hogy tetszett! :)
      Tom már csak ilyen, ezért szeretjük. ;)

      Törlés
  8. Wooow!Nagyon rég nem tudtam a történeteidhez hozzászólni, mert ugye telórol..-,- de mindig olvasom őket és imádom, de ez a befejezés nagyot csapott!:DD <3 folytatáást

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, hogy itt vagy, és ha nem is írsz mindig, akkor is olvasod a részeket! :)
      Igyekszem a folytatással!

      Törlés
  9. Annyira régóta próbálok belekezdeni a történeteidbe! :D Hihetetlen, hogy mennyire nincs időm semmire, ha meg éppenséggel van egy kicsi, próbálom megmenteni a saját oldalamat a kihalástól egy-két frissel. De most végre, hogy otthon vagyok és elkezdődött a szünetem, végre el tudtam olvasni ezt a sztorit az elejétől. Meg kell mondjam, le vagyok nyűgözve. Mondjuk már eddig is tudtam, hogy fantasztikusan írsz, ugyanis Ann novellaíró versenyén én is segédkeztem ugye, és hát nem is volt vitás, hogy Te leszel az első. :) Tudom, hogy ez egy régi történeted, kicsit feljavítva, de egyszerűen imádom a sztorit! *.* ♥ Gratulálok, csak így tovább! ;) xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Édes vagy, nagyon köszönöm a kedves szavaidat! ♥ Örülök, hogy végre sikerült elolvasni az egész történetet, annak meg különösen, hogy tetszett is!
      Remélem majd a többi történetemről is hasonlóan jó véleménnyel leszel. :)

      Törlés
  10. Na nee....nehogy csak igy fejezd beeee. Imadom ezt a reszt!! gratulalok, leccciii folytasd begesz a kivancsisag

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, örülök, hogy tetszett! A folytatás pedig már készül. :)

      Törlés
    2. Igeeennnnnn!!!!!!

      Törlés

Kedves olvasó!
Ha van véleményed, kérlek írd meg nekem. :) Minden építő jellegű kritikát szívesen olvasok.