2013. július 22., hétfő

Miss Makulátlan 2013 - 13. rész [+18]

Szép estét bogyókák! :) Meghoztam az új részt a Miss Makulátlanból, amit... khm... nagy nehezen, de sikerült megírnom. Szeretném felhívni újra a figyelmet arra, hogy ezt a történetet 14 évesen írtam és elég gyerekes az egész alaptörténet. Gondolkodtam rajta, hogy jobban átírom, írok hozzá új részeket, de úgy voltam vele, hogy az eredeti történettől nem akarok nagyon elszakadni. Így hát ez lett. Nem vagyok jó a felnőtt tartalmú részek írásában, ezt nézzétek el nekem. Igazából még most sem hiszem el, hogy felrakom ezt a fejezetet. Áh. Annyi biztos, hogy ez az első és utolsó ilyen írásom. :D
Na jó, befejeztem. Oh, és majd elfelejtettem. Holnap elutazok pár napra, nagyjából vasárnapig nem lesz új rész. :)
Újra jelentkezésemig legyetek jók, ölellek benneteket!
 http://www.kepfeltoltes.hu/130501/ketpng_www.kepfeltoltes.hu_.png

 ~13. rész~

Percek teltek el, de Bill ugyanolyan szorosan nyomta a lift hideg falához a lányt. Cathyt rossz érzés fogta el. Akaratlanul is legutóbbi csókjuk jutott eszébe, aminek mondhatni nem épp szép vége lett. Viszont Bill a pillanat töredéke alatt elzavarta minden gondolatát... Cathy érezte, ahogy a keze egyre lejjebb siklik hátán, a gerince vonalán, mikor Bill – ugyan úgy, mint múltkor – belemarkolt a fenekébe. A lány felnyögött, keze kígyóként csavarodott az előtte álló nyaka köré. A baljós érzése nem akart csillapodni, viszont a vágy, amit ez a piercinges férfi keltett benne, teljesen megbabonázta.

Hangos telefoncsörgés zavarta meg csókjukat. Bill hátralépett, mire Cathy lihegve a földön a telefonját kereste. Villózó fénye bántotta szemét.
- Igen? – lihegte a telefonba.
- Minden rendben? – hallatszott Tom hangja a vonal másik oldaláról - Kiment a biztosíték, mi is zseblámpával hadonászunk itt lenn.
- Nincs... itt sincs világítás – igyekezett minél nyugodtabb hangon beszélni a lány. Nem sok sikerrel.
- Remélem nem zavartam meg semmit...
- Nem dehogy – vágta rá egyből Cathy.
- Jó. Nem sokára visszaállítjuk a világítást.
- Akkor már a liftet is elindíthatjátok – pillantott a sötétben Bill felé a lány.
- Oh – hallatszott Tom meglepett hangja – Oké.
- Mi történt? - kérdezte Bill rekedten, mikor Cathy letette a telefont.
- Kiment a biztosíték.
- Meddig leszünk még sötétben?
- Nem sokáig.
- Értem - mondta Bill szárazon, majd megragadta a lányt és magához húzta – Nincs sok időnk – zilálta, majd újabb csókban forrtak össze.
Cathy képtelen volt bármit is tenni, teljesen elveszett. Eszeveszett gyorsasággal túrt bele Bill hajába, ezzel még közelebb húzva magához.
- Vedd le a kabátod...
Cathy gondolkodás nélkül engedelmeskedett. Vékony szövetkabátja pillanatokkal később táskája mellett landolt a földön.
Bill keze felderítő útra indult a lány karcsú testén. Combját kissé megemelve, újra a falnak döntötte, a barna hajzuhatagot eltűrve a nyakát kezdte csókolgatni.
A lift neon fényei lassan villódzva tértek vissza, fényességbe borítva az apró kabin minden szegletét.
Bill gyorsan gombolta a lány halványzöld blúzának gombjait, ami pillanatokkal később ugyan arra a sorsra jutott, mint a kabát és a táska.
A lift ajtaja halkan szétnyílt, mikor felért a tizedikre, Bill irodájának emeletére. Ajkuk elszakadt egymástól, de a szemkontaktust egy pillanatra sem szakították meg. Cathy zavarban volt, ahogy ott állt Bill előtt szinte félmeztelenül, de nem volt sok ideje ezen rágódnia. Bill megragadta csuklóját és kivonszolta a liftből. Hatalmas léptekkel, már-már futva indult irodája felé, maga után húzva a pironkodó lányt. Az iroda hatalmas faajtaját kinyitotta, majd Cathyt maga után rántva, berúgta maguk mögött az ajtót. Erős ujjai végre elengedték a lány kezét. Cathy zavartan nézte, ahogy Bill az íróasztalához lép és egy határozott mozdulattal mindent a földre söpör. Cathy döbbenten nézte. Nagyon jól tudta, mi fog következni. Annyira nagyon vágyott rá, de a rossz érzése csak nem akart csillapodni...
- Gyere ide.
Bill hangja határozott volt és vággyal teli. Szeme csak úgy égett, ahogy végig nézett a lányon.
Cathy bizonytalanul indult el felé, de ahogy közelebb ért hozzá megint teljesen Bill bűvkörébe esett. A nézése, az illata... teljesen megrészegítette.
- Ezt nem kéne... – suttogta, de nagyon jól tudta, hogy ezzel már elkésett. Mindennél jobban vágyott Bill érintéseire.
Bill beletúrt a lány hajába, úgy húzta közelebb magához. Szenvedélyesen csókolták újra egymást, ott érték egymást ahol csak tudták. A helyzet visszafordíthatatlanná vált...
Cathy szinte teljesen magánkívül volt. Felült a drága tölgyfaasztalra, lábait Bill dereka köré kulcsolta, mire a férfi arcán egy alig látható mosoly jelent meg.
Bill olyan tempóban szabadult meg sötét farmerjától, mintha égetné bőrét. Cathy lihegve dőlt hátra az asztalon és várt...
Együttlétük gyors és vad volt, nem olyan, mint két szerelmes első testi ’találkozása’. Bill nagyon is értette a dolgát, tudta jól mit kell tennie azért, hogy a kis légyottjuk mindkettejüket az egekig emelje...
Cathy pihegve terült el, Bill lihegve támaszkodott az asztal szélébe. Csodálatos és meg nem ismételhető érzések kerítették hatalmába a lányt. Annyira hihetetlen volt... Bill és ő. Ez azt jelenteni, hogy a kis akciója sikerrel járt? Lassan felegyenesedett és felült az asztalon. Bill nem nézett rá, szótlanul rángatta magára nadrágját.
Cathy rossz érzése újra felbukkant. Nagyon nem örült neki...
- Van valami... baj? – kérdezte mikor Bill már a kabátját húzta magára.
- Baj? Miért lenne baj? Nem ezt akartad? Tomot és engem is. Örülhetsz, mindkettőnket megkaptad.
Cathy álla hangosan koppant a tömör tölgyfaasztalon. Jól hallotta? Nem, ez biztosan valami vicc. Épp most feküdtek le egymással... Nem, biztos csak viccel.
- Mi? – a lány hangja döbbent volt és zavart.
Bill ránézett, majd elhúzta a száját.
- Sok sikert az életben, Miss Makulátlan - mondta és egy elutasító arckifejezéssel kisétált az ajtón.


Cathy percekkel később a földön kucorogva ült. Teljesen összetört. Ilyen lenne a büszke Bill Kaulitz bosszúja? Az értelmetlen, alaptalan bosszú? Nem ezt érdemelte, nagyon nem. Bill kihasználta és megalázta. A lány büszkesége romokban hevert. Ennek nem így kellett volna lennie... nem! Nem!
Arcát kezébe temette, hagyta, hogy könnyei utat törjenek maguknak. Soha többé nem akarja látni! Soha többé nem akarja látni azokat a telt ajkakat, a piercingeket, hatalmas csokoládébarna szemeit... soha...
- Basszameg – Tom hangja percekkel később ébresztette tudatára – Mi a franc történt?
Tom odalépett hozzá és liftben elhagyott dolgait letette a lány mellé.
- Láttam, ahogy Bill elrohan, de már nem értem utol. Mi történt? – kérdezte újra, mire a lány csak megrázta a fejét.
- Lefeküdtetek? – faggatózott tovább. Cathy meredten bámult az iroda sarkába. Nem szólt semmit, csak némán bólint egyet.
- Picsába. Mi a szar van vele?
- Elutazom... – szólalt meg újra a lány, mikor végre rátalált hangjára – Elmegyek egy időre.
- Mi van? – Tom hangja döbbent volt, értetlenül meredt a lány falfehér arcába.
- El kell mennem.
- De mi lesz a munkával? A modell karriereddel?
- Nem érdekel, soha nem is érdekelt...
- Miért? Mi ez a hirtelen ötle... – kezdett bele hadarva Tom, de aztán elcsöndesült. – Bill miatt?
Cathy kinézett a hatalmas ablakon és halkan bólintott.

7 megjegyzés:

  1. Na ez tenyleg szemtseg volt. Bar valahogy sejtettem, szamitottam ra, hogy siras lesz a vege. De azert Billnek eleg kemeny beszolasai vannak. Kierdemelne legalabb egy csattanos pofont. :DDD Egyebkent szerintem ez a resz is ugyan olyan jo lett, mint a tobbi. Kivancsian varom a folytatast. :)
    Jo pihenest kivanok a hetre! :)
    D.

    VálaszTörlés
  2. úúúúú de tarkón b*sztam volna Billt,már bocsánat a szóhasználatért...ekkora egy bunkó állatot...szegény csaj :// annyira jó,hogy most ilyen gyakran van ebből rész,mert egyszerűen imádom ezt a sztorit.eszméletlen jól fogalmazol :) nagyon nagyon várom a kövit,siess vele :D
    puszi

    VálaszTörlés
  3. Te hallooood!! Ezzel nincs semmi baj.. de most komolyan! Nem értem miért nem tetszik neked :DD ez nagyon-nagyon jó lett! Sőt ha még szeretnéd tudnám az egekbe magasztalni, mert annyira nagyon jó volt és annyira nagyon tetszett! Nem az a " fuuh na én most kiélem perverz vágyaimat " hanem az a visszafogott, szenvedélyes " dolog " :DD Szóval én csak annyit mondok, hogy abba ne hagyd az ilyesfajta részek " beleformázását " a történeteidbe, mert iszonyat jó!
    Viszont a kicsi Billt most képes lennék kihajítani egy 100 emeletes szálloda 99. emeletéről :'DD nemáár hogy ilyen disznó! Remélem majd egyszer végre eljut a tudatáig az igazság és akkor majd jól pofára esik :DD ( haah most gonosz voltam, de nem baj mert felhúzott... ) :DD
    Jó szórakozást a.. ( ott ahova mész :DD) és várom .. nem is izgatottan köröm rágva várom a folytatást!! :)))♥♥♥♥
    Siess!! ^^.♥♥

    VálaszTörlés
  4. b*meg kezdem úgy érezni hogy pofán vágom Billt.Neeee térjen észhez!><"" de nagyooon nagyon jóó lett :D FOLYTATÁST FOLYTATÁÁST!<3 <3

    VálaszTörlés
  5. SOKK, SOKK, SOKK!!! No comment! De szupi lett, várom a kövit :)))

    VálaszTörlés
  6. Úr isteeen remélem viccelsz azzal, hogy nem lesz több ilyen mert-mert ez....huuu....bagyon de nagyon szuper lett. :D *-* Csak Bill ne lenne ekkora bunkó állat... :/ Az már az első történetedből kiderült, hogy nagyon tehetséges vagy csak így tovíbb ;) :)

    VálaszTörlés
  7. Fuh, nem is tudom mit írjak. :) Először is: köszönöm a sok hozzászólást! ♥ Másodszor pedig: megkönnyebbültem, hogy tetszett a rész és az is, ahogy megfogalmaztam, hatalmas kő esett le a szívemről tényleg. :) Örülök, hogy így fogadtátok, lehet, hogy a következőkben is lesz ilyen témájú fejezet (bár nem ígérem). ;)
    A következő rész ma este/holnap jön!

    VálaszTörlés

Kedves olvasó!
Ha van véleményed, kérlek írd meg nekem. :) Minden építő jellegű kritikát szívesen olvasok.