2013. július 20., szombat

Miss Makulátlan 2013 - 11. rész

Halihó bogyókák! :) Megint itt vagyok, megint Miss Makulátlan résszel. Eléggé belendültem ezzel a történettel kapcsolatban, már lassan a felénél járok. Viszont nem tudom, hogy miből legyen a következő friss rész, szóval, ha gondoljátok írjátok meg miből szeretnétek újat olvasni. :)
Viszont most nem is rizsázok többet, jó olvasást hozzá!
Ölellek benneteket, sziasztok!
http://www.kepfeltoltes.hu/130501/ketpng_www.kepfeltoltes.hu_.png


~ 11. rész ~

A napok gyorsan teltek, szinte már csak kósza emléknek tűnt Bill és Cathy tengerben elcsattanó heves csókja. Már csak azért is, mert a férfi egy hete kerüli Cathyt. Csak akkor szól hozzá, ha nagyon muszáj, valami munkával kapcsolatos észrevétele van. Tom is teljesen eltűnt az utóbbi két napban. Bár amikor azt mondta, sokat sejtetően, hogy: ’Meg látogatom egy régi barátomat. Aki amúgy nőből van.’ Cathy nagyon jól tudta mire gondol. De ennek is már több mint 48 órája...
- Rendben, most emeld a bal kezed a fejed fölé – adta ki az utasítást Thomas, a fényképész – Igen, igen, így jó lesz, ne mozdulj!

Bill most is a háttérből figyelt. Nem szólt semmit csak karba tett kézzel állt, néha áthelyezte testsúlyát egyik lábáról a másikra.
- Dönts hátra a fejed és egy széles mosolyt akarok!
Cathy engedelmeskedett. A legdrágább bungalóban készülő fotósorozat ötletét Bill vetette fel. Egy szinte teljesen átlátszó hálóingben, néhány kép erejéig pedig köntösben kellett pózolnia. Gyönyörűen mutatott gesztenyebarna hajzuhataga, a finom textil halványzöld árnyalata a lemenő nap rózsaszínre festett égboltja előtt.
- ... és az utolsó – kattintott még egyet a gépén Thomas.
- Oké, emberek, köszönöm a mai munkátokat is. Egy óra múlva várok mindenkit a parton, bejelenteni valóm van – mondta Bill érzelemmentes hangon és magára hagyta a stábtagokat.
- A mai fotózás sikerült talán legjobban – lépett oda a fényképész Cathy mellé – Nézd ezt a képet. Annyira természetes.
Cathy lepillantott a fekete gépre, aminek hátulján Thomas a képet mutatta. Nem emlékezett, hogy mikor csinálták ezt a képet. Így nem kellett pózolnia... aztán rájött. Délután Bill az egyik munkatársukkal beszélt jókedvűen. A mosolya szikrázó volt és szívdöglesztő. A lányt teljesen megbabonázta, percekig figyelte a férfit, valószínűleg Thomas akkor kaphatta le.
- Tényleg jól sikerült... – mondta halkan. beszélnie kell Billel, ez így nem mehet tovább!



Cathy épp vizes haját törölgette a bungalójában, mikor halk kopogás után az egyik sminkes lány kukucskált be az ajtón.
- Bill a parton vár, már szinte már mindenki ott van. Megyek, szólok a többieknek is – mondta és már el is tűnt. Cathy egy gyors pillantást vetett a tükörbe. Ruhája rendben, arca rendben, haja... hát. Próbált kezdeni valamit vizes tincseivel, végül belátta, hogy hasztalan az erőlködése. Kettéfogta és kétoldalt összefonta.
Igaza volt a lánynak, már szinte mindenki a parton, a homokban ücsörgött, Bill pedig előttük állva a telefonját nézte.
Cathy is csatlakozott a tömeghez és leült a meleg homokba. Körbenézett. Tom még mindig nem került elő. Tényleg jó – Khm – köszörülte meg pár perc múlva torkát Bill. Magabiztos volt és határozott. Valószínűleg Ő is zuhanyozhatott, mert hátul a haja még vizes volt. Annyira vonzó volt...
- Először is szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, remek munkát végeztetek mindannyian – járkál fel s alá, a hullámok néha hozzáértek lábához – De van egy rossz hírem. Holnap délután indul a gép vissza Berlinbe.
A tömeg csalódott hangja és susmogása percekig nem csöndesült. Bill várt, nem szólt közbe, csak miután újra mindenki elhallgatott – Kiderült, hogy korábban kell leadnunk a felvételeket. Szerencsénk van, mert sikerült számtalan csodálatos és gyönyörű képet készítenünk – Bill Cathyre pillantott. Tekintete átható volt és sötét, a lány akaratlanul is nyelt egyet – Jövő hétre le kell adnunk minden kép és videó anyagot.
- Ah, majd megint virraszthatok.
Cathy a váratlan hang irányába fordult. Tom ott ült mellette, térdei felhúzva, kezeit hátul kitámasztva.
- Tom? – nézett értetlenül a rasztásra Cathy – Mikor jöttél meg? Nem is hallottalak...
- Olyan halk vagyok, mint egy vámpír – emelte meg néhányszor sötét szemöldökét és elmosolyodott.
Bill befejezte a mondandóját, és a partról szinte mindenki eltűnt. Kivéve két embert. Bill a víz felé fordulva ácsorgott és a fekete eget, a csillagokat nézte.
Most vagy soha... most vagy soha...
A lány nagy levegőt vett és odalépett Bill mellé. Keze bilincsként szorult a férfi csuklója köré.
- Beszélnünk kell – mondta határozottan Cathy - Most nincs kibúvó.
Bill szeme egy kissé elkerekedett, de aztán újra visszatért az a fagyos tekintett, amivel már egy hete büntette a lányt.
- Jó. Essünk túl rajta.
- Miért kerülsz?
- Hah, ugyan már Cathy, miért kerülnélek? – rázta le a lány ujjait magáról, és kezét farmerja zsebébe süllyesztette.
- Nem tudom, épp ezt akarom kideríteni.
- Nem kerüllek – nézett egyenesen a lány szemébe. Sötét szeme jegesen csillogott.
Cathy nem riadt vissza a sötét szemektől, egyenesen farkas szemet nézett velük. Ha bele betegszik is, de kideríti, hogy Bill miért ilyen. Muszáj megtudnia...
A férfi szavai szinte érthetetlenek voltak, olyan halkan beszélt.
- Mi van közted és a testvérem között?
A lány szemei elkerekedtek. Féltékeny lenne?
- Tessék? Tommal? Mi, csak haverok vagyunk. Beszélgetünk.
- Minden barátodra rámászol szinte egy szál semmiben? – jött az epés kérdés. Cathy tudta jól, hogy mire gondol. A bungalóban történtekre, mikor épp Tom egóját készült sárba tiporni. Csakhogy a pofont Bill már nem várta meg... Félreértette!
- Bill félreérted, az nem úgy...
- Cathy nem érdekel – vágott közbe Bill. - Bill a fenébe is! – tört elő a lányból – A vak is látja, hogy nem vagyok közömbös számodra, és te sem vagy számomra közömbös!
- Mondtam, hogy nem érdekel...
Bill elfordult a lánytól, és a bungalója felé indult. Cathynak ezzel betelt a pohár. Átvette az irányítás. Bill után indult, kezét megragadva újra maga felé fordította.
- Tudom, hogy kedvelsz... - Kezét a férfi nyaka köré csavarta és szorosan magához húzta. Szenvedélyes csókban forrtak össze. Bill döbbent volt, de pár pillanattal később észbekapott. Egyik kezével beletúrt a lány hajába, másik kezével még közelebb húzta magához. Csípőjük egymásnak préselődött, Bill keze pedig egyre lejjebb vándorolt a lány derekáról. Hirtelen markolt bele a lány fenekébe, mire Cathy akaratlanul is felnyögött.
- Igazam volt – lihegte szinte önkívületi állapotban a lány – Tudtam, hogy kedvelsz.
- Ne is reménykedj....- zihált Bill és mindkét kezével szorosan megmarkolta a lány felkarját.
- Tessék? - kérdezte kábán Cathy.
- Kikezdesz a testvéremmel, és velem is. Annyira gyomorforgató, amit csinálsz... – Bill megvetően nézett végig a lányon, majd elengedte – Ribanc.

11 megjegyzés:

  1. Azta... O.o.. hát ez most kicsit mellbe vágott :DDD Nemáááár.. pedig már kezdtem bele élni magam a nagy kibékülésbe. Olvasom olvasom és mondom fuuha mindjárt már mindjárt kibékülnek.. aztán a csók a fenék markolás és végül az az utolsó két sor.. Hát az első reakcióm kb ez volt: Höööö?!! O.o
    Ez nem volt szép :'DD .. de tényleg! Vedd úgy hogy most képzeletben meghúzgáltam a fülcimpád olyan jóóó nagymamásan :DD (neem amúgy csak viccelek♥♥♥♥)
    Lécci siess a kövivel és mond hogy ott már minden félreértés tisztázódik... ( ami egyébként biztos várat még magára :DD ) De nem baj :D Én így szeretlek♥♥ ^^.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Haha, jelentem megérkezett a nagymamás fülcimpa huzigálás. :D De még ennek hatására se tudok nagyon sok pozitívat mondani a következő résszel kapcsolatban (De lehet, hogy igen, csak direkt nem akarom elárulni ;).
      Szerintem egy-két nap és hozom a folytatást. :) ♥

      Törlés
  2. Ne idegesits... Hat mar vegem van. Komolyan megfogsz olni... :DD Ebbol kerek kovetkezo reszt...:DD Na jo igazabol nem tudom, de mindegy is melyik sztoribol lesz uj resz mind imadom. :)
    Terjunk vissza ehhez...Hat szoval uristenem meg mindig :DD Nem tudok ertelmes szavakat kinyogni a vege teljesen ledobbentett. Persze Bill szemszogebol ertheto, dehat akkor is. :) Azert remenykedtem, hogy Tom elmondja a pofont is Billnek dehat az a kis Egomaki persze hogy nem dicsekszik ilyenekkel. Pedig megtehetne...:D Na de befejeztem. Varom a kovit. :))
    D.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Haha, bocsi, nem volt szándékomban, hogy idegesítselek. :D Na jó, talán egy picit. :)
      Bill nagyon büszke, Tom meg bohókás 'egomaki' (De jó ez a szó :D). Legalábbis ebben a történetben. Szóval Bill büszkesége még gondot fog okozni...
      A következő részét ennek már elkezdtem, de lehet, hogy A szobalány csókjából lesz előbb. Abból is már sikerült megírnom négy sort... :D

      Törlés
  3. Huuhh!!! Na ez sokkolt!!! Nem jutok szóhoz, de nagyon szuper lett:))) huh, ez döbbenet. Hogy miből legyen új?? A szobalány csókjából már rég' volt, de igazából nekem mind1, mert mind a négyért odavagyok!! Várom a kööviiit!!! ((:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Linda, örülök, hogy tetszett és, hogy lesokkolt! ;) Lehet, hogy A szobalány csókjából lesz friss, attól függ mennyi időm lesz nyaralás előtt. :)

      Törlés
    2. Rendben! Kellemes nyaralást!!! ((:

      Törlés
  4. hogy az a .... MI A CSUDA...????
    Hát az eszem megáll...XD
    Kövit:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Haha, sietek a folytatással. :))

      Törlés
  5. Neeee...minden nap azt néztem mikor írsz folytatást erre ez lett :DD te aztán tudod hogyan kell az ember türelmével játszani :D bravó ;D csak így tovább.de Alicianak igaza van béééküljenek már ki *--*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, magam sem értem miért, de nagyon rá vagyok hangolódva erre a történetre. most jólesik ezt írni. :)
      Ami a békülést illeti, hát... pár fejezet múlva kiderül, Bill hogy dönt. ;)

      Törlés

Kedves olvasó!
Ha van véleményed, kérlek írd meg nekem. :) Minden építő jellegű kritikát szívesen olvasok.