2013. június 2., vasárnap

Megvédelek (...) - 4. rész

Szép estét kedveskéim! :) Meghoztam a Megvédelek(...) 4. részét, remélem örültök neki. A véleményeiteket kíváncsian várom; szép hetet nektek, sziasztok! :)
http://www.kepfeltoltes.hu/130501/ketpng_www.kepfeltoltes.hu_.png
http://www.kepfeltoltes.hu/130330/hhhhhhGGGG_www.kepfeltoltes.hu_.png 

~4. rész~


- Inkább ti későn – lépet oda hozzájuk Tom és megveregette testvére vállát – Szia Becky – köszönt az énekes mögött ácsorgó fiatal lánynak. Egy pillanatra farkasszemet néztek egymással majd a gitáros szorosan megölelte a copfos szőkeséget. Őszintén szólva mindig is volt tehetségem észrevenni olyan dolgokat, amiket mások görcsösen takargatni próbáltak. Most is ez volt a helyzet. Becky (legalábbis Tom ezt mondta neki, nagy valószínűséggel így hívják...) és a langyinak hitt énekes között van valami. Ebben teljesen biztos voltam! Ahogy egymásra pillantottak mikor beléptek, szinte még láttam is amint megérintik alig észrevehetően egymás kezét. Na és itt van Tom... pff. Rá van kattanva az öccse barátnőjére vagy mijére? Szánalmas. Mégis, hogy van képe a testvére előtt szemezni vele?
Fogcsikorgatva néztem Tom és a lány andalító, nyájas beszélgetését. ’Hé!’ De most komolyan! Nincs benne egy cseppnyi jóérzés sem? ’Hé!’ A testvérét is képes lenne hátba szúrni?
- Hé! – zökkentett ki gondolatmenetemből egy ingerült hang, mire egy cseppet sem nőies ’Mivan?’ volt a válaszom.
- Már vagy húszszor szóltam neked. Süket vagy? – nézett végig rajtam Bill Kaulitz. Cöh, én is ugyan úgy tettem s jó alaposan végigmértem a nálam két fejjel magasabb férfit. Fekete trikó, rajta egy szögecses bőrdzseki, nyakában egy sötét mintás kendő. Arca borostás volt s szőke haját egy kukássapka alá rejtette.
- Te vagy Sofie? – szólalt meg újra, miután alaposan végigmért.
- Nagyon úgy fest – válaszoltam unottan és hivatalból kezet nyújtottam felé - Sofie Hoffmann.
- Vigyázz, még a végén hasba lő – jelent meg testvére mellett a rasztás. Mögötte természetesen szorosan Becky. De most tényleg... ebben a lányban is csak ennyi tartás van? Komolyan nem értem.
- Az első golyót neked tartogatom – mosolyogtam erőltetetten.
- Meddig kell élveznünk a társaságodat? – kérdezte az énekes gúnyosan, mire Tom is kuncogni kezdett. Az agyvizem ismét fortyogni kezdett... Ez most komoly? Azt hiszi, hogy boldog vagyok, mert két hónapot velük (különösen Tommal) kell töltenem? Cöh... ennyire nagyképű nem lehet! Annyira... annyira irritálnak! Idegösszeroppanásom lesz a végére. Igen! Az lenne a legjobb, ha diliházba kerülnék! Igen, akkor ezt az egész Tom ’testőre’ dolgot el lehetne felejteni.
- Hahó – csettintett a szemem előtt tetovált kézfejével Bill – Kérdeztem valamit.
- Két hónap – válaszoltam miután az agyvizemet takarékra tettem.
- Az rohadt sok.
- Fiúk, el kéne kezdeni a sminket – érintette meg gyengéden Bill vállát Becky. A kis számító fruska...
- Igen – bólintott az énekes és a szőke lánnyal közösen elhagyták a szobát.
- Smink? De buzis... – motyogtam, mire Tom kérdő tekintetét kaptam válaszként.
- Mondtál valamit? – nézett rám, miközben a díszes szatyrokat válogatta.
- Ugyan mit mondtam volna? – pislogtam nagyokat egy erőltetett mosoly keretében (Bár ez inkább vicsorítás volt).
Nem reagált semmit. Elmerülve válogatott a rajongók által küldött ajándékok között. Mosolyogva nyitogatta ki a kis dobozokat és olvasott bele a hozzájuk csatolt levélkébe. Kezdtem úgy érezni magam, mint egy szülő, aki karácsony este azt nézi, ahogy a gyereke ajándékokat bontogat a fa alatt. Huh, még belegondolni is rossz egy Tommal közös karácsonyozásba. Fúj.
Néhány díszes tasakot félre tett, néhányat ki sem nyitott. Jó, mondjuk ahhoz, hogy az összesbe belenézzen minimum két nap kellett volna. Csak a leggiccsesebbeket nyitotta ki és azok közül is azt, amin valami perverz megjegyzés volt... huh, annyira tipikus. Pár percig még nézegette a tasakokat és a szatyrokat, mikor végre felegyenesedett és felém fordult:
- Oké, ezeket vidd le a kocsiba – mutatott egy hatalmas kupacra és felém dobta méregdrága autója kulcsát – Utána gyere vissza és állj be szépen a sarokba – mosolygott rám gúnyosan - Lesz egy fotózás, nem kéne, hogy láb alatt legyél – mondta, majd megveregette a vállam és otthagyott a sok rózsaszín, cuki-muki szatyrocska között.

Tom válogatott dolgait fogtam és egy határozott mozdulattal bevágtam kocsija hátsó ülésére. Olyan nagy lendülettel hajítottam, hogy néhány tárgy szanaszét szóródott a bőrülésen. Milyen kár... hah, kár a fenéket! Becsuktam az ajtót majd bezártam és visszaindultam a lépcső felé. Vagyis szerettem volna, de mikor utoljára visszapillantottam a hátsó ülésre megakadt a szemem valamin. Visszaléptem két lépés, halk csipogás keretében kinyitottam a kocsit, majd az ülésre benyúlva kutatni kezdtem AZ után.
Nos, nem gondolom magam prűdnek. Tényleg nem. De magyarázza meg nekem valaki, hogy lehet egy rajongónak annyi esze, hogy a kedvencének egy baseball ütőt küld ajándékba azzal a felirattal, hogy ’Szerintem van neked is ekkora’. Meglepetten pislogtam nagyokat, miközben az ütőt és a belevésett díszes írást tanulmányoztam. Volt egy olyan érzésem, hogy nem ez az egyetlen furcsaság, amit a cuki csomagok rejtenek. Hah, jól gondoltam. A csipkés fehérneműktől kezdve a rózsaszín szőrős bilincsen keresztül minden volt. Bár azt nem igazán értettem Tom mit szándékozik csinálni egy hatalmas, pink póni mintás plüsspárnával.

Mire visszaértem a stúdióban már nagyban folyt a fotózás. Tom kérését - miszerint húzzam meg magam a sarokban - figyelmen kívül hagytam és közelebb mentem a stábhoz. Bill úgy mozgott a kamera előtt, mint egy igazi modell, a fényképésznek szinte semmi hozzáfűznivalója nem volt. Kamerába nézett, aztán fordult egyet és a szoba egyik sarkába bámult meredten. Néha-néha odarohant hozzá Becky és egy pamaccsal végigtörölte az arcát, majd megigazította a sminkjét. Pár kattintás után Bill elégedetten lépett el a vászon elől, átengedve testvérének a terepet. Tom a gép elé érve egy teljesen más arcát mutatta meg. Úgy nézett a
fényképezőgép lencséjébe, mint aki teherbe akarja ejteni azt... Tényleg ne csodálkozzon az ember, ha olyan ajándékokat küldözgetnek neki a rajongók, mint például az a baseball ütő. Tom (ugyan úgy ahogy testvére is) teljesen természetesen mozgott a kamera előtt. Néha jóízűen felnevetett, amitől a gyomromba furcsa érzést éreztem, de nem törődtem vele. Biztos csak a gyomrom kavarog, ahogy karcos hangján, hófehér fogait elővillantva nevet. Biztosan ez volt az oka...

A fotózás – és mint közben kiderült – az interjú eléggé elhúzódott. Este hét körül végeztünk, mikor Tom kitalálta, hogy szórakozni van kedve. Hívta testvérét is, de az ’Más dolgom van’ jelige alatt kibújt a ’fergeteges party’ alól és a hátsó kijáraton keresztű (Beckyvel szorosan a nyomában) eltűnt.
- Figyelj – szólt hozzám Berlin egyik legelitebb clubja VIP részlegén Tom – Ne cseszd el nekem, oké? Ma este egy vagy két csajjal szeretnék hazamenni és közöttük igazságosan szétosztani az értékes anyagomat.
- Gusztustalan vagy – grimaszoltam.
- Csak szép és nagymellű lányokat engedj be – kacsintott rám és bevágta előttem az ajtót.
- Seggfej... – válaszoltam a csukott fadarabnak és az ajtó mellett megállva, kezemet hátratéve vigyáztam Tom biztonságára.
Tényleg nem tudom, honnan a fenéből veszi az energiáját. Az egész napos talpon lét után, még van ereje több mint négy órán keresztül vedelni és csajozni? Éjfél körül félálomba néztem az órámra mikor hangos nevetés keretében Tom végre elődugta képét egy bögyös macával az oldalán. Rám se bagózva megindult a lift felé, közben párszor a vörös lánnyal ’megkóstolták’ egymás gyomrát. Undorító volt.
Mikor hármasban kiértünk a club elé végre megállt egy pillanatra és hátrafordult:
- Hazamehetsz – vakkantotta rezzenéstelen arccal majd visszafordult kísérője felé.
- Mi van? – pislogtam döbbentem. A lakásom és a club a város két külön végében van, több kilométer távolságra.
- Süket vagy? – fordult felém elengedve vörös, bögyös babáját – Azt mondtam menj haza, mára végeztél.
- De hát a város másik végén lakom!
- Hát az rohadt kellemetlen – nevette el magát majd a lányt hátrahagyva elindult az autójáért.
Rohadtúl felbosszantott! Ilyenkor már a buszok se járnak, pénzem meg nincs taxira. Annyira... annyira nagyon felidegesített! Legszívesebben kirúgtam volna rasztás fejét az út közepére reménykedve benne, hogy jön egy traktor és keresztülmegy rajta. De nem... nem akartam, hogy lássa: sikerült felcukkolnia. Inkább ott vágtam neki vissza ahol (jelen helyzetben) legjobban fájt neki. Közelebb léptem a türelmetlenül várakozó partneréhez és megszólítottam.
- Pszt...
- Tessék? – nézett rám agyonvakolt arcával. Csodáltam, hogy a szemei nem csukódnak le a kilós smink alatt.
- Nem akarok beleszólni, de tudod Tomnak van egy kis mániája – léptem hozzá még közelebb – Mármint
ami a szexet illeti. Szereti a durva játékokat.
- Tessék? – ráncolta hibátlan szemöldökét a lány, mire egy halvány mosoly jelent meg arcomon.
- Mindent megértesz, csak néz a kocsija hátsó ülésére – fejeztem be a mondatot még épp időben, mert Tom már fel is tűnt drága autójával és lefékezett előttünk.
- Még mindig itt vagy? – nézett rám majd a mellettem álló lány felé fordult – Gyere édes.
Szegény lány összezavarodva egy pillanatra megtorpant, de végül odasétált Tom autójához.
- Szállj be – mondta Tom széles mosollyal az arcán, mikor a lány a letekert ablakon kicsit behajolt és a hátsó ülésre pillantott. Szinte láttam a szemem előtt, ahogy a lány végiggondolja, miket csinálna vele Tom, ha most elmegy vele. A lány nem sokáig tétlenkedett. Sarkon fordult és villámsebesen (már amennyire 20 centis cipője engedte) elrohant Berlin egyik sötét utcájába. Tom, azaz idióta értetlenül pislogott párat majd a lány után bámult összezavarodott képpel. Istenem, bár minden nap ezt az értetlenséget láthatnám az arcán! Régen nevettem már olyan jóízűen, mint azon az estén, mikor Tom debil arcát volt szerencsém megcsodálni.

12 megjegyzés:

  1. Hahahaaa :'DDD hát ezen szakadok.. jéézusom ez olyan jó hogy az már fáj :DD♥♥ Szeretem imádoom és már a következőt akarom olvasni :DDDD
    Lééécii siees ahogy tudsz c: ♥
    Tom és a debil arca :DDDD hmmm :'DDD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Haha, örülök, hogy ennyire tetszett, imádom írni mikor szívják egymás vérét. :D ♥ ...és ez egy darabig még így lesz. :D
      Próbálok sietni a következő résszel :)

      Törlés
  2. Haha, most jót nevettem :D a kérdét viszont én is feltenném: mégis mire kell Tomnak egy pink pónis pàrna ???? :DDD xD
    Imàdom :D
    Siess a kövivel mert nagyon kívàncsi vagyok :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett! :D
      Tom titkon egy igazi kis hercegnő, szüksége van egy pónis párnára. :D
      Igyekszem ebből is hozni a következőt. :)

      Törlés
  3. Ez nagyon nagy xDDD Alig várom hogy folytasd.. kíváncsi vagyok mi fog kisülni ebből :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, örülök, hogy tetszett, a folytatásban is még lesznek érdekes dolgok... ;)

      Törlés
  4. Sya:) nekem a baseball ütős rész tetszik a legjobban!!! Ez is nagyon jó lett, várom a KÖVI részt:))!!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Linda! Köszönöm a dicséretet, nagyon örülök, hogy tetszett ez a rész is! :))

      Törlés
  5. Oooh megint én vagyok:D a Megvédelek (...) szereplőiről is tudsz hozni képet?:) csak mert nagyon kíváncsi vagyok Sofie-ra, vagy hogy te milyennek képzeled el:) ha tudsz, előre is kösziii:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Atya-gatya tényleg! El is felejtettem, hogy róluk még nincsenek képek. :O Persze, természetesen róluk is hozni fogok képeket. :)

      Törlés
  6. Szia..:)
    Ez valami hatalmas...
    Nagyon jó sztori nagyon tetszik benne minden
    és várom a folytatást..:)
    Kb. mikorra várható?

    VálaszTörlés
  7. Annyi lehetőség van ebben a történetben, remélem egyszer folytatni fogod :)

    VálaszTörlés

Kedves olvasó!
Ha van véleményed, kérlek írd meg nekem. :) Minden építő jellegű kritikát szívesen olvasok.