Miss Makulátlan 2013 - 4. rész

 

Alig fél órával később már mindketten a város egyik legszínvonalasabb étterme étlapját nézegette. A menü tele volt drágábbnál, drágább és fura nevű ételekkel. Bill néhány perc alatt ki is választotta az ételt, majd a lányhoz fordult.

- Most nem kell az alakoddal törődnöd. A vacsorát amúgy is én állom - villantotta meg szédítő mosolyát a férfi.

- Nem is szándékoztam nyúlkaját rendelni - viszonozta a mosolyt Cathy.

- Remek! Akkor halljuk a rendelésed.

A lány kiválasztotta a számára legszimpatikusabb ételt (a sok idegen elnevezés közül) és leadta rendelését.

- Na, és mióta vagy a modell pályán? - érdeklődött Bill, miután a pincér lerakta eléjük az előételt.

- Had gondolkodjam...- mosolygott Cathy és pár pillanat múlva válaszolt a kérdésre – Azt hiszem 2 hónap múlva lesz 6 éve...

- Ezek szerint már 18 évesen a kifutón voltál – állapította meg Bill gyors fejszámolás után és egy hatalmas kanállal evett a leveséből.

- Igen, valahogy úgy.

- Miért kezdtél modellkedni?

- Jó kérdés – mosolyodott el gúnyosan a lány – Steven Keller a nevelőapám és a menedzserem is egyben. Sajnos neki és a feleségének, Margottnak nem lehetett gyerekük. Az árvaházban ahol felnőttem, onnan szerettek volna örökbe fogadni egy kislányt, de Margott állítása szerint mikor megláttak egyből ’belém szerettek’ – mutatta az idézőjeleket a lány – Az sem zavarta őket, hogy akkor már 16 voltam. Mikor betöltöttem a 18-at Steven benevezett egy modelltanfolyamra, innen indul igazából az egész modellkedés.

- Neked is érdekes gyerekkorod lehetett... – gondolkodott hangosan Bill és a főételét kezdte darabolni.

- Most mesélj te magadról! Te már elég sok mindent tudsz rólam, én viszont semmit rólad.

- Hát, az én életem elég különös.15 évesen bandát alapítottam és nem sokkal később az együttes nagyon híres lett. A világ szinte összes országában felléptünk, több millió rajongónk volt. Élveztem, nagyon jó volt! De aztán minden jónak vége szakad... - mosolygott keserűen - Alig töltöttük be Tommal a 25. életévünket mikor...

- Tom? - vágott Bill szavába Cathy.

- Tom az ikertestvérem.

- O, értem. Folytasd!

- Igen. Szóval alighogy betöltöttük a 25. életévünket a banda bedobta a törölközőt. Utána még 1-2 évig próbálkoztam aztán teljesen feladtam a zenélést - fejezte be a mondanivalóját.

- Mi volt a nevetek?

- Amikor még nem ismertek minket Devilish néven futottunk. Később, mikor felfedezet minket, a managment szerint olyasmi név kellett, amit mindenki megért és még jól is hangzik. Így lett Devilishből, Tokio Hotel.

- Tokio Hotel...- ismételte a lány - Tényleg jól hangzik. Na és hányan voltatok a bandába, velük mi lett?

- Nagyon kíváncsi vagy – mosolygott Bill - Négyen voltunk összesen. Georg, ő volt a basszusgitárosunk és a legidősebb tag. Három éve házasodott meg és van két kisfia. Gustav, a dobosunk. Neki egy magyar származású felesége van két éve és egy kislányuk született – nagy levegőt vett és folytatta – Tom, mint ahogy azt már az előbb mondtam az ikertestvérem. Ő volt a másik gitáros az együttesben. Hozzám hasonlóan neki sincs jelenleg tartós kapcsolata.

- Nagyon érdekes...és a többiekkel tartod a kapcsolatot?

- Persze! A legjobb barátaim. Az asszonyaik pedig nagyon jó fejek, a gyerekekről nem is beszélve – nevetett.

- És Tom? Ő hol lakik?

- Két házzal mellettem. Nem bírjuk ki egymás nélkül még így 28 éves fejjel sem - mosolygott Bill - Nos, desszertet kérsz?

- Nem köszönöm, már így is tele vagyok – ütögette meg gyengéden lapos hasát a lány – Amúgy milyen zenét játszottatok?

- Rockot, később egy kis elektronikus zenével keverve. De persze a bulvárlapok teljesen máshogy vélekedtek a zenénkről, meg elég sok minden másról is.

- Például?

- Sokan állították rólam, hogy a saját nememhez vonzódom – mondta Bill rövid szünetet tartva, látván, hogy a lány szeme nagyra kerekedtek - de megnyugtatlak, ebből semmi nem volt igaz - mosolyodott el végül.

- Ahogy most rád nézek, elég nehezen tudom elképzelni, hogy nem érdekelnek a nők... – mondta Cathy a saját mondatába halványan belepirulva.

- Oh, igazán köszönöm. Ezt bóknak veszem - kacsintott a lányra.

Este tíz is elmúlt, mikor a kocsi lassan megállt a lány háza előtt. Bill kedvesen kisegítette Cathyt a kocsiból és az ajtóig kísérte.

- Nagyon örülök, hogy közelebbről is megismerhettelek – villantotta elő tökéletes fogsorát Bill.

- Igen. Köszönöm a meghívást, nagyon szép este volt - viszonozta a mosolyt Cathy.

- Nos, akkor holnap találkozunk az irodában. Mindent hozz magaddal, ami egy gyönyörű óceáni üdüléshez szükséges.

- Óceán? Üdülés? – pislogott értetlenül a lány - Hova is utazunk?

- A Bahama-szigetekre – mondta Bill szemrebbenés nélkül - A forgatás nagy része a parton lesz. Mivel beugró ember vagy, nem biztos, hogy szükség lesz a munkádra.

- Te jó ég... – szólt döbbenten Cathy – Ez olyan lesz, mint egy fizetett nyaralás...

- Igen, mondhatjuk így is – vonta meg a vállát Bill.

- Ezt nem értem. Én, miért kellek? – kérdezte értetlenül.

- Tartalék emberre mindig szükség van.

Nem, momentán egy modellnek nincs szüksége tartalékra. Érdekes és szokatlan az egész helyzet, az már egyszer biztos.

- É-értem... – hazudta a lány, igazából nagyon nem értette még mindig.

- Akkor holnap...

- Oh igen, holnap. Most öm... – makogott Cathy – Azt hiszem, elmegyek, lefürdök és alszok egy nagyot. Ki kell pihennem magam holnapra – mosolyodott el végül zavarában.

- Még egyszer köszönöm a szép estét. A holnapi viszont látásra – mondta, majd lassan közelebb lépett és egy forró csókot nyomott a lány arcára – Jó éjt! – fordult vissza, és pár pillanattal később már ott sem volt. Cathy teljesen ledöbbent, percekig mozdulatlanul állt egy helyben.

"Mi a fene?" Simogatta bőrének azt a részét, ahol az előbb Bill borostás arca hozzáért.

 

● Sziasztok! Magamhoz képest elég hamar tudtam hozni nektek új részt aminek nagyon örülök, már csak azért is, mert szeretném ezt a történetet minél előbb befejezni. Hogy miért? :) Pár hete egy új sztori története motoszkál a fejemben, amit minél előbb szeretnék megírni és megosztani veletek. :) Viszont még ehhez a történethez visszatérve; ígérem a következő részek már izgalmasabbak lesznek. ;) ● Összeállítottam egy rövidke kérdőívet az oldallal és a történetekkel kapcsolatban. Kíváncsi vagyok a véleményetekre, szóval akinek van pár szabad perce, az kérem ITT töltse ki; köszönöm! ● Egy új szavazást is indítottam, pont a Miss makulátlannal kapcsolatban. Ha gondolod szavazz. :)

Huh, mostanában elég sokat szövegelek, remélem van aki elolvassa. ^^' További szép estét nektek, legyetek jók, sziasztok! :)