2012. december 4., kedd

A szerelem ára - 11. rész [Virágcsokor I.]


Sarah az utóbbi napokban egészen beletemetkezett a munkájába, így próbálta elfelejteni az Oliverrel való találkozás kellemetlen emlékét. Szinte csak aludni járt haza, arról nem is beszélve, hogy teljesen paranoiás lett, a 3 nappal ezelőtti történések miatt.

Miután felvázolta a legújabb dalszövegének utolsó sorait, összecsukta a jegyzetfüzetét és a hatalmas táskájába dugta.

- Hazafelé mész? – kukucskált be Angelica a kis iroda ajtaján.

- Igen, azt hiszem már elég volt – válaszolt Sarah, és kendőjét a nyaka köré csavarta.

- Hazavigyelek?

- Azt igazán megköszönném – mosolygott bágyadtan Sarah és alig pár perc múlva, már mindketten az autóban ülve beszélgettek.

- Feltűnően sokat dolgozol mostanában... – jegyezte meg Angelica csak úgy mellékesen, és lelassított a piros lámpához érve.

- Szeretem a munkámat, nincs ebben semmi furcsa – vont vállat a lány.

- Meglehet... Viszont van valami, ami szintén szemet szúrt – mondta a barna szépség és gázt adott.

- Kémkedsz utánam? – kuncogott Sarah és a mellette ülőre nézett.

- Nem, nem utánad... – szorította meg Angelica a kormányt és láthatóan elpirult – Nem akarok tolakodó lenni, vagy ilyesmi, de van valami köztetek Tom Kaulitz-cal?

Sarah nagyokat pislogott, mikor rádöbbent, hogy bizony Angelicanak tetszik Tom, és épp az után érdeklődik, hogy együtt vannak-e.

- Nem, nincs semmi. Mi csak... barátok vagyunk? – tette fel hangosan a kérdést, inkább magának, mint kolléganőjének. Nem is értette, Angelica miből gondolta ezt az egészet. Tommal az Oliveres incidens óta nem is beszélt, sikeresen elkerülte minden egyes nap.

- Holnap a stúdióból páran bulizni megyünk a Garden-be... – folytatta – Elhívhatnád őt is.

A Garden a könyék legnevesebb szórakozóhelye; ha nem vagy VIP tag, képtelenség bejutnod. Úgy látszik Angelicanak jó kapcsolatai vannak.

A kocsi lelassított és megállt Sarah lakása előtt.

- Szóval? – pislogott hatalmas kék szemekkel Angelica.

- Meglátom, mit tehetek – megrántotta a vállát és mosolyt erőltetett magára.

- Jaj Sarah, köszönöm!

- Inkább én köszönöm a fuvart – mondta Sarah és kiszállt a kis piros kocsiból – Holnap találkozunk.

- De még mennyire! – ujjongott tovább Angelica – Jó éjt!

- Neked is! – a lány még egyszer az autó után intett, majd a táskájába kezdett a lakás kulcsa után kutatni.

Alighogy Sarah felért az emeletre, egy pillanatra megtorpant. Az ajtaja előtt a lábtörlőn egy hatalmas virágköteg hevert... Ugyan úgy, mint tegnap este. Vörös rózsacsokor, bordó masnival, név nélkül. Felvette a földről és a lakásba beérve a másik csokor mellé állította.

Sarah már reggel nyolc előtt benn volt a stúdióba; egy gyors kávé után a kis asztala mögé ülve, munkának is látott. Alig telt el pár perc, máris erőteljesen kopogtak a kis iroda ajtaján:

- Annyira tudtam, hogy itt vagy – lépett be Georg nevetve, a nyomában Billel.

- Sziasztok – mosolygott rájuk Sarah kedvesen – Mi járatban?

- Dolgozunk, dolgozunk és dolgozunk – magyarázta Bill és leült Sarahval szemben üresen ácsorgó székre.

- Pontosabban dolgoznánk, ha valakinek a hangja reggel használható lenne – mutatott Georg Billre.

- Persze, persze, kend csak rám az egészet... – forgatta barna szemeit Bill.

- A többiek is benn vannak? – kérdezte Sarah jelentéktelenül és a papírjait kezdte erősen szuggerálni.

- Tom a gitárszólamot veszi fel épp Michaellel – bökött a fejével a félig nyitva lévő ajtó felé – Gustav pedig a barátnőjénél éjszakázott, szóval fogalmunk sincs mikor fog beérni.

- Éjszakázott... érted – húzogatta viccesen fel-le a szemöldökét Georg.

- Igen, Georg, értem. Köszönöm – nevetett Sarah a még mindig a szemöldökét húzogató Georgon.

- Hé Sarah – kezdet bele hírtelen Bill baljós hangon – Oliver nem keresett azóta... tudod, az éttermes, sikátoros dolog óta?

- Nem... Igazából nem is tudna hol keresni. Nem tudja, hogy hol lakom – magyarázta Sarah komoran.

- Értem...

- Azért az tudd, ha van, valami ránk számíthatsz – bólintott együtt érzően Georg és lazán az asztal szélére ült.

- Köszönöm srácok. Nagyon sokat jelent, hogy mellettem álltok, pedig alig ismerjük egymást.

- Kölcsönös szimpátia, ilyen egyszerű – mondta Bill vállat vonva.

Mikor Oliverrel összeházasodtak, szinte az összes barátja (legalább is, akikről addig azt hitte, hogy a barátai) elhidegült tőle. Oliver nem engedte, hogy tartsa velük a kapcsolatot, mondván, ’Rossz hatással vannak rá’. Egyetlen egy barátja maradt; Vanessa, akit még általános iskolában ismert meg... és most szerzett új barátokat, akik tudnak róla mindent, segítik, támogatják. Hosszú idő után Sarah végre boldog volt, már csak a gondolattól is.

- Hé, ne beszéljük már ilyen lehangoló dolgokról – dobta hátra hosszú, vörös loboncát Sarah és széles mosolyra húzta a száját – Az egyik munkatársam, Angelica. Tudjátok, Ő Michael jobb keze.

- Igen, igen, az a barna, latin szépség – csettintett Georg miközben maga elé képzelte a lányt.

- Igen, Ő – helyeselt nevetve Sarah – Elhívott a Garden-be, és azt akarja, hogy ti is jöjjetek. Ma este.

- Hát, nem vagyunk nagy Garden pártiak... – kezdte Bill

- Tudod, a rajongók... kijátsszák a biztonságiakat és egy szempillantás alatt benn is vannak – magyarázta a továbbiakat Georg.

- Persze, értem én. Semmi gond, csak megkérdeztem – mentegetőzött Sarah. Semmiképpen nem akarta azt, hogy Bill és Georg kellemetlenül érezzék magukat, amiért visszautasították a meghívást.

- Nincs harag ugye? – kacsintott Bill és lassan feltápászkodott a székből.

- Persze, hogy nincs! Igazából nekem sincs sok kedvem elmenni – töprengett hangosan Sarah – Azt hiszem ma inkább korábban hazamegyek és rendelek egy nagy pizzát...

- Egy szelet pizza sokszor jobb, mint egy zajos disco, hidd el nekem – bólogatott drámain Georg, tenyerét a mellkasára téve.
*
Sarah miután lemondta az esti programot Angelicával és a többiekkel, rögtön hazasietett. Táskáját és a csizmáját az előszobában hagyva, egyből a fürdőbe indult és a kádba forró vizet engedett. Már az idejét se tudta, mikor fürdött utoljára. Munka után csak gyorsan lezuhanyozik, és szó szerint beájul az ágyba. Most végre kiáztathatja magából a feszültséget... Legalábbis remélte, hogy ez majd segít kicsit ellazulni.
Az illatos fürdővíz már épp kezdett kihűlni mikor a csengő éles hangja zavarta fel a lányt a kábulatból. Gyorsan maga köré csavart egy fehér frottír törülközőt és az ajtóhoz sietett. Mikor kitárta maga előtt a bejáratot hirtelen köpni, nyelni nem tudott. A szeme, mint egy pingpong labda cikázott Tom arca és a kezében lévő hatalmas rózsacsokor között.
http://www.kepfeltoltes.hu/121018/1301839350_90_www.kepfeltoltes.hu_.png 
  Sziasztok! Itt a legfrissebb rész A szerelem árából. Nagyon unalmas lett, de szükség volt egy 'bevezetőre' az izgalmasabb részek előtt. :) Valószínűleg a következő friss is ebből a történetből lesz, csak hogy tisztábban lássátok a dolgokat. ;) További szép napot/estét nektek és ne felejtsétek, holnap után jön a Mikulás! :)))
http://www.kepfeltoltes.hu/121007/ket_www.kepfeltoltes.hu_.png

2 megjegyzés:

  1. Teee aljaas!!
    Hogy merted itt ... pont ITT !!! Abbahagyni?? O.o .. kitépem az összes hajam mire megtudom mi lesz a folytatásban >.< .. hááát .. ilyet már :D :PP
    Amúgy meg .. huuh :D nagyon jó lett és .. igen a sejtésem beigazolódott .. tudtam hogy Tom küldte a csokrokat ... vagy nem ? O.o ... remélem hogy Ő volt és nem az a degenerált kretén ( ^^ )
    Szóóval várom a következő részt .. mit ne mondjak idegtépve :DD .. siess vele nagyoon !! <33

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy ennyire tetszett; már neki is láttam a következő rész írásának ^^

      Törlés

Kedves olvasó!
Ha van véleményed, kérlek írd meg nekem. :) Minden építő jellegű kritikát szívesen olvasok.