A lépcső mellett halkan elhúzódott a lift ajtaja és Anita lépett ki rajta komor arccal.
- Mayola, leadtad a kulcsokat Tonynak?
- Persze, természetesen – hadartam villám gyorsan. Minél előbb el akartam tűnni a halból, nem voltam felkészülve egy Tommal való találkozásra.
- Jól vagy? Nagyon sápadt az... Ó! Itt vannak, itt vannak! – sikított fel mikor a hátam mögött meglátta az újonnan érkező hangos társaságot.
- Fáradt vagyok, szóval, ha nem baj egy kicsit lepihennék az esti nagymosás előtt...
- Pihenés? Miről beszélsz? Gyere! Üdvözölnünk kell őket! – kapott a kezem után és a bejárat felé kezdett vonszolni.
Ne, ne, ne!
- Anita kérlek... – kérleltem kétségbeesetten, de nem is figyelt rám. A porta előtt megállt és elengedte a kezem. A szája hatalmas mosolyra húzódott és úgy nézte a négy fiatal férfit és a kísérőiket.
A portán Tony illendően köszöntötte őket és minden ilyenkor szokásos maszlagot elmagyarázott nekik. Miután végeztek a papírmunkával Tony határozottan Anitára nézett és biccentett egyet.
- Engedjék meg, hogy én is üdvözöljem önöket – kezdte mézes-mázos hangon – A szobáik tisztaságáért és felszereléseikért én és a szobalányaim a felelősek. Ha bármi gond van, csak szóljanak - ütött kicsit hátba, jelezvén, hogy jobban húzzam ki magam.
Jelen helyzetben, még így is túl feltűnő voltam, eszem ágában nem volt kihúzni magam és a vendégek (különösen egy valaki) szemébe nézni.
- Ő itt a legjobb munkaerő az egész hotelban, ha engem nem találnak, bátran forduljanak hozzá.
- Mi? – pislogtam értetlenül a ’kedvenc’ főnökasszonyomra. Most komolyan megdicsért? Oké oké, Tomék most már tuti valami elit vagy VIP vendégek... Hah, csak tudnám miért.
„Állj egyenesen!” motyogta Anita, mikor meglátta a kérdő arckifejezésemet. – Ha nem gond, megmutatnám a szobáikat – tette hozzá hangosabban fülig érő mosollyal.
Anitát követve Tomék négyese és még két aktatáskás férfi is beszállt velünk együtt a liftbe. A felvonóban egy szőke hajú, szemüveges fiú állt mellettem, aki nem tűnt valami beszédesnek... Ellenben a furcsa testvérpárral és egy hosszú, barna hajú sráccal, akiknek megérkezésüktől fogva be nem állt a szájuk.
Olyan volt mintha órák óta menne már a lift, mire a 10. emeleten végre kinyílt az ajtaja. Mindenki szépen kilépett a hosszú, gyönyörű folyosóra és Anita vezetésével a szobák felé indultunk. Alig tettünk meg pár lépést, mikor hosszú, hideg ujjak fonódtak a csuklóm köré és kicsit hátrébb húztak.
- Hogy kerülsz ide? – A szívem eszeveszett ütembe kezdett dübörögni mikor megéreztem a meleg leheletét a nyakamon.
- Dolgozom – vágtam rá halkan még mindig háttal neki. Addig nincs gond, amíg nem látom az arcát, amíg nem nézek a szemébe. Igen, addig nincs gond...
- Beszélnem kell veled.
- Dolgozom – ismételtem.
- Kibaszottúl leszarom – mondta és elengedte a kezemet. Az ujja helyén égett a bőröm. - Fél egyre gyere a szobámba. Ha nem jössz, magam kereslek meg, világos? – adta ki parancsba és újra Bill felé fordult.
Mi van?
● Sziasztok! Itt az újabb rész, remélem tetszeni fog. A következő friss fejezet valószínűleg A szerelem árából lesz, próbálok rászokni, hogy felváltva hozzam az új fejezeteket. :) A véleményeiteket most is várom, és az eddigieket is nagyon köszönöm! :)
Az oldalon lopás történt! Egy bizonyos Júlia nevű lány rendszerint állítja magáról, hogy az oldalon található történeteket Ő írja Ket néven. Itt szeretném leszögezni, hogy engem sehol máshol nem találtok meg más néven, mindenhol a Ket nevet használom!
Nagyon tetszett!!:DD Bár lehetne hosszabb is a rész, de jó volt!!:))
VálaszTörlésxx FW
Örülök, hogy tetszett és köszönöm a hozzászólásodat :) Máskor pedig igyekszem hosszabbra írni :)
TörlésSzia :) nagyon tetszik a sztorid !!! :)
VálaszTörlésCsak tegnap este bukkantam rá de már most IMÁDOM! :DDD
remélem hamar lesz folytatás mert nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra :))
Szia! Köszönöm szépen, nagyon örülök, hogy tetszik a történet! :) Igyekszem a folytatással :))
TörlésI like it
VálaszTörlés